Az előbb már majdnem elaludtam, de egyszercsak kipattantam az ágyból, mert úgy éreztem, írnom kell. Ezt nem valami “hűha” effektus idézte elő, hanem ez csak egy amolyan általános, “kedvem támadt írni” dolog.
Ma napközben többször is belémhasított egy furcsa érzés. Egy-egy pillanatig tart. Olyan, mint mikor az ember álmodik valami jót, vagy olyat, aminek fontos üzenete van, aztán mikor felébred, elfelejti. Erőlködik, de nem akar visszajönni. Na. Most így vagyok ezzel az érzéssel én is. Szeretném felidézni, mert tudom, hogy fontos.
Nézem a kezem, ahogy gépelek és ahogy a monitor fényében az árnyékot vetnek az erek a kézfejemen. Végiggondolom, hogy minden egyes sejtem él és önállóan, végzi a dolgát. Alakot ölt általuk a testem. Így rendeződtek, de vajon miért (mert nem eszem rendesen már hetek óta :))? Aztán itt vannak a gondolataim. Ki hoz döntést arról, hogy mire gondoljak éppen? Enyém a szabadság, hogy bármire gondolhassak, de végül aztán, amikor megtörténik és látom a képet, miért az jön, miért azt látom, amit? Amikor elterelem a gondolatom valamiről, min múlik, hogy mi lesz az első kép? Próbaképp itt a fekete macsak és az elefánt. Előbb az egyikre, aztán a másikra gondolok, ahogy te is. Aztán, mi a következő?
Nézem a kezem, ahogy gépelek és ahogy a monitor fényében az árnyékot vetnek az erek a kézfejemen. Végiggondolom, hogy minden egyes sejtem él és önállóan, végzi a dolgát. Alakot ölt általuk a testem. Így rendeződtek, de vajon miért (mert nem eszem rendesen már hetek óta :))? Aztán itt vannak a gondolataim. Ki hoz döntést arról, hogy mire gondoljak éppen? Enyém a szabadság, hogy bármire gondolhassak, de végül aztán, amikor megtörténik és látom a képet, miért az jön, miért azt látom, amit? Amikor elterelem a gondolatom valamiről, min múlik, hogy mi lesz az első kép? Próbaképp itt a fekete macsak és az elefánt. Előbb az egyikre, aztán a másikra gondolok, ahogy te is. Aztán, mi a következő?
Nem olvasok eleget. Holnap elkezdek egy újabb könyvet. Talán segít kiszélesíteni a látóköröm. Amit egyébként nem gondolnék szűknek, de hátha megkapom a hasonló kérdéseimre a választ, vagy legalább irányba tesz.
Korábban csináltam egy személyiségtesztet. Elgondolkodtatott. Vajon tényleg azt mutatja, hogy milyen vagyok? Vagy inkább azt amilyen szeretnék lenni. Ezek a tesztek kérdéseken alapulnak. Ilyeneken, mint: “Kellemetlennek érzi, hogy bemutatkozzon másoknak?” vagy “Gyakran annyira elvész a gondolataiban, hogy figyelmen kívül hagyja a környezetét, vagy megfeledkezik róla.” egy 7 pontos skálán 1 a “teljesen egyetértek” és 7, a “nem értek egyet” (utóbbi kérdésre 1-et adtam magamnak, van önkritikám. Nagyon idegesítő tudok lenni emiatt sokak szemében ;) - itt a teszt: https://www.16personalities.com/hu/ingyenes-szem%C3%A9lyis%C3%A9gteszt)
Megcsináltam egyszer korábban, aztán úgy alakult, hogy most hétvégén is. Simán úgy gondoltam, hogy most mást ad ki, de nem. ENFJ vagyok. Mikor először olvastam, hogy “főszereplő”, mondom “Hűha!” (úgy látszik, hogy mégiscsak van “hűha” ebben a posztban :) )
“Bármit is csinálsz most, az hullámokat kelt és mindenkire hat. A testtartásod árulkodhat boldogságról vagy aggodalomról. Leheleted áraszthat szeretetet vagy eltöltheti az egész szobát búskomorsággal. Pillantásod örömet éleszthet. Szavaid szabadságvágyat ébreszthetnek. Minden tetted képes arra, hogy megnyissa az emberek szívét és tudatát.”
David Deida
Egy csomó dologgal nem értek egyet. Morfondíroznék még ezen, de rájöttem, hogy már megint csak a kurzor villog… Elteszem magam.
