Tavaly nyáron, volt a legerősebb bennem a vágy arra, hogy "ne kapaszkodjak" annyira a valóságba (tehát hogy merjek álmodozni).
Hihetetlen kiegyensúlyozottságot kaptam az által, hogy kétségek nélkül bíztam a vágyaim beteljesülésében.
Feküdtem a Balaton partján. Mást sem csináltam egész nap, csak a képzeletemmel játszottam. Felhőket párologtattam el az égről :). Elképzeltem ahogy a fákon játszadozó verebek közül egy a kezemre száll. Ha láttam egy beteg embert, elképzeltem hogy meggyógyul. Lehet hogy furán hangzik, de már maga a gondolat, hogy talán jobbá tehetem valakinek az életét, hihetetlen energiákat adott... valahogy minél több energiát próbáltam adni másoknak, annál több energiát éreztem magamban.
Egyik éjszaka különös álmom volt. Azóta is vágyom arra, hogy újra átélhessem azt, amit akkor.
A kép a következő: láttam magam, amint a kezemben egy elszáradt virágot tartok, majd jött egy érzés, amit azóta sem tudok felidézni és a virág színekbe borulva kihajtott a kezemben. Emlékszem találkoztam egy tolókocsissal, aki megmozdította rég lebénult lábát. Az egész álmot egy nagyon különleges szín jellemezte... mintha minden sokkal színesebb, ragyogóbb lett volna, mint a "valóságban". Hihetetlen érzés volt!
A nyaralás végén hazamentem és egyik délután zajt hallottam a konyha felől. Kimentem, hogy megnézzem mi lehet... valami rágcsáróla tippeltem volna, mert volt már hogy egeret találtam az edények között. De ezúttal úgy tűnt, hogy nem erről van szó. Hallgatóztam és rájöttem, hogy a páraelszívóból jön a hang... szétszedtem és egy kis verebet találtam benne. Megfogtam és kivittem az udvarra. Mikor a tenyeremen tartottam hirtelen "de ja vu" érzésem támadt... döbbenten megálltam, mert világossá vált. Órákig koncentráltam a parton arra, hogy beleszálljon a tenyerembe egy veréb... hát most megkaptam :).
Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy ez ne véletlen lenne... :) mint ahogyan az álomról is tudtam, hogy nem "valóság"... mégis úgy gondolom, sokszor az elképzelt dolgok sokkal valódibbak számunkra, mint azok, melyeket kézzel foghatunk...
2008. július 16., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)